Névelemzés – A „név” jelentése
Úgy gondoltam, ahhoz, hogy megértük milyen fontos a név, rávilágítok a szó jelentésére.
Amikor túl gyakran használunk egy szót bizonyos élethelyzetben, vagy összetételben, kitöröljük, vagy szándékosan mellőzzük eredeti jelentését. Mivel minden hang egy rezgés, és minden rezgés kapcsolódik egymáshoz ,ezért hiába használjuk más jelentésben a szót, akkor is hatni fog az eredeti célra is, amely miatt született.
A „név” valószínűleg nyelvújításkor keletkezett alak, és eredetileg „né”, vagy „nő” ősből képződött. Erre bizonyíték lehet az, hogy minden európai, illetve sok egyéb nyelvben a közös hang az „N”, vagy az „E”, esetleg mindkettő. Mivel nyelvünkben a „nő” gyökhöz a növekedés kapcsolódik, a „né” pedig valószínűleg az „én” szó megfordult alakja, ezért magyar ősalakja a legrégibbek közül való. A „v” hangzót az árnyaltabb színek kifejezésére alkalmatlan latin, illetve angolszász anyanyelvű tudósok tehették oda. Erre jó példa a nyakörv, ölyv, nedv, stb. Ezen nyelven beszélőknek gondot jelent egyedi magánhangzóink változatossága (angolszász/latin: a-e-i-o-u /5!/, magyar: a-á-e-é-i-í-o-ó-ö-ő-u-ú-ü-ű /14!/, tehát majd háromszor annyi, és itt nem számolok azokkal a tájnyelvben megmaradt kettőshangzókkal, amelyek a mai napig érthető, árnyaltabb kifejezést tesznek lehetővé bizonyos tájegységeinken)
Sok ősműveltségi népnél még ma is akkor kap valaki nevet, illetve új nevet, ha megNŐtt, azaz egész emberré érett, ha készen áll vállalni az életfeladatát. Megoszlik azoknak a tábora aszerint, hogy mi alapján kapjon nevet egy ember, illetve, hogy joga, lehetősége legyen-e megváltoztatni azt bármikor. Én úgy gondolom, hogy csak olyan adhat nevet magának, vagy másnak, aki közel áll az „Éghez”, tehát emelkedett tudatosságú lény. Kikre is gondolok?
- a magzat, amikor még ki-be jár a test és a szellemvilág között (általában a 7. hónapig, kivétel a megvalósított lények, akik tiszta, éber tudattal élik meg egész létezésüket a fogantatástól az eltávozásukig), emlékszik eljövendő élete vállalására, és az ezt erősítő, kiteljesítő nevet fogja választani
- az anya, aki a fogantatás pillanatától a szoptatás idejéig egy szent körben, Boldogasszony védelmében tartózkodik, és cserébe a gyermek testi táplálásáért, rajta keresztül szellemi tanításokat kap
- a vének, haldoklók, és elsődlegesen a rokonok, akik már a két világ között járnak
- az önbeteljesítettek, akik elérték a felébredést az életükben
- a törekvők, akik tiszta szívvel és tisztuló tudattal Isten tenyerén élnek
- a világ, amely (Isten nevében) fogadja a jövevényt, és kapcsolódik hozzá (lásd az indiánok névadását)
Visszafelé „vén”, tehát az idő súlyát és az időből születő tapasztalást hordozó.
Nagy súlya van a névnek, hiszen beköti a végtelen lényt a múlt, jelen, jövő láncába, halandóvá, résszé teszi az egészből, cserébe mindazokért a tapasztalásokért, amelyek által, mintegy hatványozódva teljességében, visszatérhet, immár tudatosan az egységbe.
Hát becsüld meg a nyelvet, mely az anyanyelved, és becsüld meg a neved, mely Te vagy minden kimondatlan titkoddal együtt.
Áldás-OM
Málinger Zsolt http://www.eredet.eoldal.hu/
